A Chilipaprika

Mi is az a chilipaprika?

Jómagam elsősorban, napi rendszerességgel sima egyszerű hegyes erős (zöld) paprikát fogyasztok, egy evésnél simán bedarálok egy egészet.

Némelyik erős, némelyik mint a harmat, némelyik egyenesen megizzaszt, kipirosítja a számat, de akár az egész arcomat.

Ez az úgynevezett kapszaicinnak köszönhető, ez a fő hatóanyaga.

A különböző paprikafajtáknak különböző scoville értéke van.

Még az azonos fajták termései között is lehet akár jelentős eltérés, de azért jó kiindulási és viszonyítási pont egy jól összeállított scoville táblázat. Az enyém itt (link) tekinthető meg.

Ezekből a táblázatokból megtudhatjuk a különböző paprikák és chilipaprikák erősségét.

A csilipaprika a trópusi vagy szubtrópusi égövön termesztett csípős termésű paprikafajták összefoglaló neve, amelyek közül egyesek a cserjés paprika (Capsicum frutescens), mások a közönséges paprika (Capsicum annuum), a bogyós paprika (Capsicum baccatum) vagy a kínai paprika (Capsicum chinense) fajok változatai. Ezekből készítik a Cayenne-i borsnevű fűszert, a chili fűszerkeverékek meghatározó alkotóját. Magyarországon egy apró termetű változata díszpaprikaként ismert.

A magyar nyelvben használt egyéb elnevezései: Cayenne-paprika, chilipaprika, amerikai paprika, angol paprika, aranybors, guineai bors, magyar bors, macskapöcspaprika, ördögbors.

A magyarral és számos más nyelvvel ellentétben az angol nyelvben a Chili pepper elnevezés többnyire valamennyi paprikafajta termését jelöli, így az édes csemegepaprikákat is.

A Kárpát-medencében termesztetteknél jóval erősebb, csípősebb, maróbb ízű paprikafélék. Sok helyen úgy használják (mártásokhoz, salátákhoz, sertés-, marha- és birkasültekhez, tojásos, sajtos ételekhez, valamint grillezett húsokhoz), mint nálunk a zöldpaprikát, ezért kínai, indiai, mexikói ételekhez nyugodtan használhatunk helyette közönséges, de lehetőleg piros színű zöldpaprikát (akinek így nem elég csípős az étel, kiegészítheti dísz- vagy cseresznyepaprikával).

Az általában téglavörös termést megőrlik, és a port önmagában is használják főzelékek, mártások, halételek, sült húsok, rizsköretek, sajtos és tojásos tálak, savanyúságok fűszerezéséhez, de többnyire keverik más fűszerekkel.

A maják úgy tartották, hogy a csípős paprika megszünteti a hasmenést, a görcsöket és a fogínyvérzést. Az aztékok átpasszírozták, és a paprikapéppel meghúzódott izmaikat, törött végtagjaikat borogatták.

Rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést, megóvja a gyomor nyálkahártyáját az alkohol, illetve az acetil-szalicilsav (egyes fájdalomcsillapítók hatóanyaga) károsító hatásától.

A fajtákról a Fajtáim nevű menüpontban  (link) olvashatsz többet, ahol pillanatnyilag lekorlátozódtam az általam is termesztett fajtákra.

(Forrás: WikiPédia)